BLOG

Kategória: Levendula, Dátum: 2015 november 18

A Házikó számára kellett írnom egy rövid szöveget magamról. Ahogy gépeltem, egyszercsak ez a mondat jelent meg a képernyőmön: “A levendulával és a szörpkészítés technológiájával franciaországi tanulmányai során ismerkedett meg a 90-es évek elején.” Ez nagyon masszívan hangzik, mintha harminc éves tapasztalatom lenne a szörpkészítésben. Nézegettem a mondatot, aztán úgy döntöttem, hogy maradjon így, végül is igaz minden szó benne.

A kilencvenes évek elején Grenoble-ban tanultam politiológiát. Franciaországban egy város létezik, és azon belül is egy egyetem, ez pedig nem Grenoble, hanem Párizs, és a Sorbonne. A pesti Bölcsészkar és a Közgáz izgalmas, pezsgő élete után a grenolbe-i egyetem nem sok pozitív vibrációt adott, a társaság jó volt, a város nyugis, de szellemileg elég lapos volt minden. Ezért elkezdtem programozást tanulni önszorgalomból, és ehhez kellett egy számítógép. Állami ösztöndíjas voltam, épp, hogy meg tudtam élni és ki tudtam fizetni az albérletemet. Számítógépre nem futotta, ezért munkát kerestem.

Egy szép napon felhívtak, hogy magyar tolmácsot keresnek a Teisseire szörpgyárba. Szabatkoztam, édesanyám francia tolmács, tudom, hogy ez a munka mit jelent, és azt is tudtam, hogy én nem vagyok jó tolmács, a szaknyelvet nem is ismerem. De nem volt más, rábeszétek, hogy vállaljam el. Az egyheti munkáért épp annyi pénzt ajánlottak, amiből megvehettem a számítógépet. A Teisseire-hez annyi közöm volt, hogy a mentaszörpjük lelkes fogyasztója voltam.

 

1994_bg jpg jpgAz első napon aztán kiderült, hogy a Teisseire felvásárolta a Szobi Szörpöt, és a szobiak vezérkarát azért hívták Grenoble-ba, hogy megmutassák a gyárat. Nem csak azért kellett tolmács, mert nem beszélték egymás nyelvét, két külön világból jöttek. A készletezésről beszélve kiderült, hogy a franciák kimutatásainak az a célja, hogy pontosan lássák, hogy milyen készleteik vannak, a magyarok célja ezzel szemben az volt, hogy minél jobban elrejtsék, hogy mi van raktáron. El is magyarázták, hogy a hiánygazdaságban rejtegetni kellett a tartalékokat, és az összes stratéiájuk arra irányult, hogy ezt jól csinálják.

 

De a szobiak azon is álmélkodtak, hogy fehér ruhában kell járni a szörpgyárban. Mintha kórházban lennénk, viccelődött az egyik főnök. Nálunk, mondta az ebédnél büszkén, csak leöntik a gyárudvarra a teherautóról a cukrot, aztán lefedjük ponyvával, és mégis finom a szörpünk. A francia főnök csak kanalazta a levesét. A szobi jóember még jobban belemerült, mondta, hogy látja, a franciák minőségmániáját, érti, hogy kémcsövekkel és szenzorokkal ellenőrzik a szörpöket, de ő ebben nem hisz. Ott van nekik Józsi bácsi, aki már húsz éve minden szörpöt megkóstol, és pontosan érzi az ízeket, színeket, nála semmilyen gép nem tud jobb értékelést adni. Erre már a francia főnök felkapta a fejét, és azt mondta, hogy el tudja képzelni ezt a Józsi bácsit 20 év kóstolás után 130 kilósan, fogatlanul és teljesen debilen.

A franciák megmutatták a just in time rendszerüket, ami akkor még nagyon újnak számított, nem volt nagy raktáruk, hanem közvetlenül megrendelésre dolgoztak. Ez persze elképzelhetetlen lett volna az akkori magyar logiszitikai és ellátási körülmények között. Pontos marketing felméréséket is végeztek, és arra jutottak, hogy a termék célcsoportját bővíthetik a huszonévesek körében is. Ezért újratervezték a gömb alakú kupakot, és átalakították egy keményebb, innovatívabb kialakítású félgömbre.

Egy hétig jártuk a gyárat, fordítottam magyarról franciára és franciáról magyarra. Próbáltam áthidalni a kapitalizmus és a szocializmus közötti szakadékot, tolmácsolni jövő és múlt között. Gondolom, nem sikerült, nem tudom, mi történet az egyhetes találkozó résztvevőivel később, de úgy tudom, az akkori magyar menedzsment nem sokáig maradt a helyén.

A pénzemet rendben megkaptam, a számítógépemet megvettem, és megtanultam programozni. Így kezdődött az IT karrierem, így indultam el az interetes világ és a tartalomfejlesztés felé. De most, hogy szörpöt gyártok én is, joggal írhatom a Házikósok honlapjára, hogy “A levendulával és a szörpkészítés technológiájával franciaországi tanulmányai során ismerkedett meg a 90-es évek elején”.